Az Iszlám a civilizáció vallása

Az Iszlám olyan vallás, amely vállvetve halad az ésszel, s a civilizációval egy utat jár be. Az emberiséget felemelte a megaláztatás mélységéből az erő és tisztelet csúcsára, s kézen fogva vezette a gyengét, s így megmentette a bűntől és az elnyomástól.

Az emberek minden tekintetben egyenlők, nincs különbség az erős és a gyenge között, szegény és a gazdag között, s csupán abban különböznek, Allah mennyi természetes bölcsességgel áldotta meg őket, a tudás az istenfélelem és a kegyes cselekedetek terén.A Magasztos mondta: „a legelőkelőbb közületek Allahnál a legistenfélőbb közületek.” (Korán 49:13) És a prófétai hagyományban: „Ó emberek! A ti Uratok Egy! Az arabnak nincs előnye a nem arabbal szemben, s az idegennek sincs az arabbal szemben, sem a vörösnek a fekete felett, sem pedig a feketének a vörös felett, a ti atyátok egy! Csak az istenfélelemben lehet különbség. „A legelőkelőbb közületek Allahnál a legistenfélőbb közületek”” al-Bayhaqi jegyezte le. Oszáma bin Zayd – Allah legyen elégedett vele – elment Allah küldöttéhez – Allah áldja meg – s tudni kell ez az ember a legkedvesebb társai közé számított, hogy közbejárjon egy előkelő nemes asszony ügyében, aki lopott, azért, hogy ne alkalmazzák vele szemben a lopásért járó büntetést. A Próféta – Allah áldja meg – haragra gerjedt, és mondta neki: Vajon te Oszáma, Allah törvényileg elrendelt büntetései közül az egyikben akarsz közbenjárni? Allahra mondom, ha Fatima, Mohammed lánya lopna, bizony levágatnám a kezét. al-Buhari és Muszlim jegyezték le.

Az első kalifa, Abu Bakr, asz-Sziddiq – Allah legyen elégedett vele – beszédet mondott, hálát adott Allahnak, dicséretet mondott rá, majd így folytatta: Ó emberek! En állíttattam az életekre, holott nem én vagyok a legjobb közöttetek. Ha helyesen cselekszem, akkor segítsetek engem, ám ha hibázom, akkor javítsatok ki. Addig engedelmeskedjetek nekem, míg én is Allahnak engedelmeskedem veletek kapcsolatban, ám ha szembefordulást követek el, akkor ti nem tartoztok engedelmességgel nekem.A legerősebb közületek, az én szememben a gyenge, mindaddig míg az igazságosságot biztosítani tudom számára. A leggyengébb közületek, az én szememben az erős, mindaddig míg el tudom ragadni tőle az igazságot…” Abu Bakr azért mondta el ezen beszédét, mivel hangsúlyozni akarta e vallás legkiválóbb jellemzőit, melyek őt magát is magával ragadták, hiszen ez a vallás az igazságosságot parancsolja meg, s mindkét világ számára a boldogulást szolgálja.

Az Iszlám az a vallás, amely megszabadította az embereket a társítás dogmájától, s a sok-sok úrtól, félistentől, s megmentette őket az eltévelyítő babonaságtól, s az erkölcsi romlástól, s kivezette őket a sötétségből a fényre: finomítva nevelte lelkületüket, javította erkölcseiket, s így növekedett szívükben a könyörület és az irgalom.

Az igaz Iszlám vallás a valódi civilizáció lelke minden időben és minden helyen, magasztos erkölcsi értékek vallása és a kiváló tettek vallása. Némely korai muzulmán az etióp uralkodóhoz menekült, tőle kérve védelmet a Qurays törzs bántalmazása ellen, akik rátámadtak a Prófétára – Allah áldja meg – és az ő követőire. Így szóltak az uralkodóhoz: „Ó király! A tudatlanság korának népei közé tartoztunk, bálványokat imádtunk döglött, elhullt állat húsát ettük, fertelmesen bűnös dolgokat követtünk el, szakítottunk a rokoni kapcsolatokkal, szomszédainkkal rosszul bántunk, az erős szorongatta a gyengét, s mi mindaddig ezt követtük, míg Allah küldöttet nem küldött közénk, aki közülünk való volt, ugyanúgy, ahogyan az előttünk éltekhez is küldötteket menesztett.

Ez a küldött közülünk származik, ismerjük származását, igazságosságát, szavahihetőségét és megbízhatóságát, erényességét, Allahhoz hívott bennünket, hogy egyedül őt szolgáljuk, s hogy hagyjuk el, forduljunk el, attól, amit atyáink szolgáltak helyette, olyanokat mint kövek, fák, bálványok. Megparancsolta nekünk az igaz beszédet, a megbízhatóságot, a rokoni kapcsolatok ápolását, a jószomszédi viszonyt, s azt, hogy forduljunk el a tilos dolgoktól és a vértől, megtiltotta nekünk a bűnös parázna dolgokat, a bűnös hazug beszédet, az árvák vagyonának elpocsékolását, s az erényes asszonyok megvádolását….

Igaznak tartottuk őt és hittünk neki, s követtük őt abban, amit elhozott….”

Igen sok Korán-vers és hagyomány szól a kiváló tulajdonságokról, a buzdításról ezek követésére, a nemes és kiváló tulajdonságok elsajátításáról: A Magasztos mondta: „Allah az igazságosságot és az illendő bánásmódot parancsolja meg. továbbá a rokonnak való adakozást, s eltilt a fertelmes dolgoktól a kifogásolhatótól, s a jogtalan erőszaktól. Intve figyelmeztetett benneteket talán okultok.” (Korán 16:90)

„Mondd: gyertek, hadd recitáljam el azt, amit Uratok tilalmassá tett a számotokra: ne állítsatok Melléje társat, s a szülőkkel szemben illendő viselkedést írt elő, ne öljétek meg gyermekeiteket félve a szegénységtől. (mi fogunk gondoskodni rólatok s róluk, ne kózeledjetek a fertelmes és bűnös tettekhez, akár láthatók ezek, akár titkosak, s ne öljetek meg egyetlen lelket sem, amelyet Allah megtiltott, csak ha jogos. Íme ez az, amit Ő rátok hagyott, talán felfogjátok.” (Korán 6:151)

„S ne közelítsetek az árvák javaihoz, csak a legjobb módon, míg el nem érik nagykorúságukat, igazságos mértékkel és mérleggel mérjétek. Minden egyes lelket csak annyira terhelünk meg, amennyit elbír. Ha szóltok, legyetek igazságosak, még akkor is ha rokonról van szó. S az Allahnak tett szerződéseteket teljesítsétek. Ezt hagyta Ő meg nektek, talán okultok.” (Korán 6:152)

„Ó ti, akik hisztek! Bizony a bor, a szerencsejáték, az áldozati kövek és a jósnyilak, a sátán szennyes tettéből való. Kerüljétek azt el! Talán boldogultok.” (Korán 5:90)

„S ne fordítsd el arcodat gőgösen az emberektől, s ne járj elbizakodottan a földön. Allah bizony nem szeret egyetlen öntelt büszkélkedőt sem.” (Korán 31:18)

„Ó ti, akik hisztek! Ne gúnyolódjon egyik nép se a másikon. Talán ezek jobbak mint ők. S a nők se a nőkőn, lehet, hogy ők jobbak mint amazok. S ne káromoljátok egymást, s ne ragasszatok gúnyneveket egymásra! Milyen borzalmas a bűn neve a hit után. Akik nem bánják meg bűneiket, ők a bűnösök. Ó ti, akik hisztek! Kerüljétek a sok vélekedést, hiszen a vélekedés egy része bűn. S ne kémkedjetek, s ne vádoljátok egymást igaztalanul! Talán bárki is közületek megszeretné enni halott testvére húsát?! Bizony azt nem szeretnétek. Féljétek Allahot, Ő az, aki kiengesztelődve fordul felétek és a Könyörületes.” (Korán, 49:11-12.)

„Szólíts fel a te Urad útjára bölcsességgel, és szép intéssel, s úgy vitázz velük, ami még szebb.” (Korán, 16:125.)

„A jó cselekedet nem egyenlő a rossz cselekedettel, olyan valamivel hárítsd el, ami még jobb annál, s íme az, aki között és közted ellenségeskedés volt olyanná lesz mint a meghitt barát.” (Korán, 41:34)

„A Könyörületes szolgái azok, akik alázatosan járnak a földön, s ha a tudatlanok szólítják meg őket azt mondják: békesség.” (Korán, 25:63.)

A Próféta – Allah áldja meg – hagyományából:

„Allah bizony nem nézi sem testeteket, sem formátokat, hanem a szívetekre tekint.” Muszlim jegyezte le.

„Nem az az erős, aki a birkózásban erős, hanem az erős az, aki uralja önmagát a harag pillanatában.” Al-Buhari és Muslim jegyezték le.

„Az igazmondás a kegyességhez vezet, a kegyesség a Paradicsomba vezet, s az ember mondjon igazat, míg Allah igaznak nem írja őt meg.

A hazugság a bűnhöz vezet, s a bűn pedig a Tűzbe visz, az ember pedig hazudik addig míg Allah hazugnak nem írja őt meg.” Al-Buhari és Muszlim jegyezték le.

„A kegyes és helyes viselkedés az, hogy Allahot szolgálod mintha látnád őt, holott nem látod, ám Ő lát téged.” Muszlim jegyezte le.

„Mondd: hiszek Allahban, majd viselkedj egyenesen!..” Muszlim jegyezte le.

„Az ember minden egyes izületén adakozás van, minden egyes napon, amelyen felkel a nap, igazságot tesz két ember között, ez adakozás. Felsegíti a férfit a hátasállatára, vagy feladja neki annak hátára a hasznos dolgokat, ez adakozás, a jó szó is adakozás, s minden egyes lépésben, amelyet az ima érdekében teszünk meg, adakozás van, az úti akadály eltávolítása adakozás.” Al-Buhari és Muszlim jegyezték le.

„A legteljesebb hitű hívők azok, akik a legmagasztosabb erkölcsiséggel rendelkeznek. A legjobb köztetek az, aki az asszonyokkal a legjobban bánik.” at-Tirmidi jegyezte le.

„Bizony az a hívő, aki jó erkölcsiséggel rendelkezik az az éjjelente imára felkelő, böjtölő fokozatára jut.” Abu Dawud jegyezte le.

Ez a kevés, amit felsoroltunk abból a sokból, ami a Kegyes Koránban és a prófétai hagyományban található, szolgáljon buzdításul az emelkedett erkölcsi célok és normák elérésére. Aki a Koránt olvassa és megpróbálja azt megérteni és elgondolkozni azon, s beletekint a prófétai hagyományba, a maga teljes bőségében, sok csodálatos dolgot fog látni, amiket most számba sem tudunk venni a magasztos erkölcsi tulajdonságokból, s kiváló tulajdonságokból.