Az istenszolgálatok titkai és hatásai.

Az istenszolgálat alapja, amelyre Allah – magasztaltassék – parancsot adott nekünk, az nem más mint, hogy teljesítsük azt az Ő parancsa szerint, s hogy teljesítsük azt a Vele szemben fennálló kötelezettségünk alapján. Hálásak legyünk Vele szemben azokért a megszámlálhatatlan kegyekért, amikkel minket elárasztott.

Nem szükségszerű, hogy ezeknek az istenszolgálatoknak, gyümölcse, vagy anyagi haszna legyen az ember materiális életében.

Nem törvényszerű, hogy a korlátolt emberi értelem felfogja a benne rejlő bölcsességet.

A hívő szolga, az Úr pedig az Úr! S milyen boldog lehet az ember, ha ismeri saját határait.

S ha az ember csak a korlátok közé szorított értelmének megfelelő dolgokkal szolgálná Allahot, s részletesen ismerné a benne rejlő bölcsességet, s ha képtelen lenne megérteni a részletekben rejlő titkot, akkor elfordulna a szolgálattól, s ebben az esetben az értelme és a vágyainak szolgája lenne nem pedig Ura szolgája.

Az ember számára legyen elégséges annak ismerete és tudása, hogy Allah nem szorul a világokra, nincs azokra utalva, nem szorul rá az emberek szolgálatára és az engedelmességükre sem, nem használ Neki azok engedelmessége akik engedelmeskednek, s nem árt a szembefordulók szembefordulása.

„Aki hálás az önmaga számára hálás, aki hitetlen (annak tudnia kell) Allah nem szorul senkire, Ő az áldott.” (Korán 31:12)

A Magasztos Allah teljes mértékben független az Ő szolgáitól, nem szorul rájuk semmiben. Az emberek szolgálata rájuk nézve hasznos, nekik tesz jót úgy lelki mint materiális életükben, személyi és társadalmi kapcsolataikban világi és túlvilági dolgaikban.

Túl azon a tényen, hogy a korlátolt, határokkal körülzárt emberi értelem számára talán rejtve marad a Magasztos Allah bölcsessége. „mily sok rejtett titka van Allahnak, melynek értelme meghaladja az okos értelmét.”

Ugyanúgy a Magasztos Allah – az Ő bölcsességéből fakadóan – igen sok dolgot titokban tartott, elrejtette értelmét az ember elől e léttel kapcsolatban. Sőt elrendelésének egy részét is titokban tartja előtte, hogy az ember továbbra is érdeklődéssel vágyakozással tekinthessen a számára rejtett, ismeretlen felé, reménykedve abban, hogy egyszer elérheti, ám beismerve végül a képtelenségét.

És, hogy folyamatosan a hívő alávetettségében és odaadásában élhessen, amelynek örök jellemzője:

„hallottuk és engedelmeskedünk, a Te bocsánatodat kérjük Urunk, s Hozzád tér meg minden dolog.” (Korán 2:285)

Az istenszolgálatok az emberi szív épségét szolgálják, ahogyan a gyógyszerek a test egészségét, tudott dolog, hogy nem minden ember ismeri a gyógyszerek jellemzőit, összetevőik titkát, ezt leginkább az orvos, vagy gyógyszeripari szakember ismeri, ám minden beteg követi az orvos által előírt utasításokat s nem kezd az orvossal vitatkozni a gyógyszerrel kapcsolatban.

S ahogyan a gyógyszerek mértékükben, súlyukban és fajtájukban különbözőek, titokkal teltek, amelyek mint említettük a szív bajainak gyógyszerei, amelyek különböző tettekből állnak fajtájukban és mértékükben különbözőek.

Mint például a leborulás kétszerese a meghajlásnak, s a reggeli ima mértéke éppen a fele a déli imáénak, s így folytathatnánk a titkok sorát. Nagyon butának és tudatlannak tüntetheti fel magát az, aki ezekből bölcsességet akar kikövetkeztetni, vagy azt gondolja ezek csupán véletlenszerűen vagy megegyezés alapján vannak, így nem pedig isteni titok veszi őket körül.

Az istenszolgálatok Allah által elrendeltek, amelyeket abban a formában és tartalommal kell elfogadni, ahogyan megismertük őket, semmiféle ellenvetéssel nem fordulhatunk feléjük, hiszen így már egy teljesen más dolog felé fordulnánk, avagy ha a javaslattevők véleményét fogadnánk el ezekkel kapcsolatban.

Miért egy hónapos a böjt? Miért nem három hetes vagy öt hetes?

A zakat részesedése miért tíz részből áll miért nem kilenc vagy tizenhárom?

Miért hajlunk meg és borulunk le az ima során, miért nem állva imádkozunk és meghajolva a leborulás nélkül vagy állva és leborulva maghajlás nélkül?

Aki ilyen ellenvetéseket tesz, az elkerülhetetlenül az olyan ellenvetések és kifogások hálójába kerül mint: miért nem három hetes a böjt, a zakat miért ilyennek rendeltetett el, az ima miért ilyen és nem olyan, amilyen…!?

Népek tévelyedtek már el azáltal, hogy megpróbálták megérteni a minden részletben rejlő bölcsességet, ám mikor kiderült, hogy erre képtelenek, s az istenszolgálatok egyrésze rejtve marad előttük, mint például a zarándoklat, kételkedtek és kételkedést ébresztettek, s kételkedésükben és kételkedéskeltésükben tévelygők ők, letérők az Egyenes útról.